120 éve Athénban megkezdődtek az első újkori olimpiai játékok.

120 éve, 1896. április 6-án Athénban megkezdődtek az első újkori olimpiai játékok.



Az első olimpiai játékokat a hagyomány szerint i. e. 776-ban rendezték a görög városállamok versenyzői. Ettől kezdve négyévente gyűltek össze Olümpiában, hogy összemérjék erejüket. A győztesek óriási tiszteletnek örvendtek, nők nem indulhattak a versenyeken, még a nézőtéren sem jelenhettek meg. A római hódítás után az olimpiák presztízse csökkent, végül I. Theodosius császár 393-ban betiltotta a játékokat a kereszténység pogányság elleni harcának nevében.

Pierre de Coubertin

Az olimpiai eszme felélesztését a reneszánsz óta többen felvetették. 1834-36 közt Skandináv Olimpiai Játékokat rendeztek Ramlosában, Angliában 1849-től William Penny Brookes alapította szervezet tartott olimpiai fesztiválokat, 1859-től az Evangelisz Zappasz által kezdeményezett Pánhellén Játékokat szerveztek. 1890-ben Pierre de Coubertin báró, a Francia Atlétikai Szövetség főtitkára Angliában járt, ahol tanulmányozta az ottani testnevelési rendszert, s az angol nyelvű nemzetek számára megrendezett Much Wenlock-i játékok nagy hatást gyakoroltak rá, ekkor fogalmazódott meg benne a modern, nemzetek feletti olimpiai gondolata.

Coubertin 1892. november 25-én Párizsban az olimpiai játékok felújítása érdekében sorsdöntő előadást tartott, amelyben szinte "megtervezte" a sport béketeremtő arcát. Olyan olimpiát képzelt el, amelyen minden nemzet részt vehet, és az angol fair playt az antik tradícióval akarta ötvözni. 1894. június 23-án Párizsban kongresszust tartottak, amelyen 13 ország 49 sportszövetségének képviselői vettek részt, s megalakították a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB). Az egyik első meghívott tag, Coubertin magyar barátja és harcostársa, Kemény Ferenc volt, akit még távollétében is beválasztottak a vezetésbe, így személyén keresztül a magyar sport az ötkarikás mozgalom alapítóinak egyike. A társaság ekkor készítette el az Olimpiai Chartát, amelynek alapelvei ma is érvényesek.

Tovább >>>

Leövey Klára pedagógus, újságíró, a magyar nőnevelés egyik úttörője 195 éve született

Leövey Klára

Leövey Klára pedagógus, újságíró, a magyar nőnevelés egyik úttörője 195 éve, 1821. március 25-én született az erdélyi Máramarosszigeten.

Elszegényedett nemesi családból származott, de özvegy anyja nagy gondot fordított neveltetésére, zenére is oktatta. 1846-ban Pesten telepedett le, és a Teleki Blanka grófnő vezetése alatt álló magyar tannyelvű leánynevelő intézetben kezdett tanítani. Ez volt az első olyan leányiskola, ahol a tantárgyak oktatásában megvalósították a szaktanári rendszert.
Az 1848-as forradalmat Teleki Blankával együtt lelkesen üdvözölte, a szabadságharc idején tevékenyen részt vállalt az eseményekben. 1849 elején az osztrák csapatok közeledtére az iskolát bezárták, Leövey és Teleki követték a kormányt Debrecenbe, ahol sebesülteket ápoltak, és segítettek összegyűjteni a szabadcsapatok felszerelését. A világosi fegyverletétel után Pestre utaztak, pénzzel támogatták a menekülő honvédeket és a többi üldözöttet. Az osztrák hatóságok emiatt 1851-ben letartóztatták és haditörvényszék elé állították a két nőt. A vizsgálat két éven keresztül tartott, ez idő alatt a pesti Újépületben raboskodtak. 1853 júniusában végül "lányok forradalmi nevelése, a forradalomban való részvétel, lázító tartalmú könyvek terjesztése és a honvédek támogatásának" vádjával Teleki Blankát 10, Leövey Klárát pedig 5 év várfogságra ítélték, amit a hírhedt kufsteini várbörtönben kellett letölteniük.
Tovább>>>>

155 éve volt Erkel Ferenc Bánk bán című operájának ősbemutatója Pesten

155 éve, 1861. március 9-én volt Erkel Ferenc Bánk bán című operájának ősbemutatója Pesten.

Erkel Ferenc

Tizenhét esztendő telt el a Hunyadi emlékezetes sikere óta. Amikor újra megszólalt, életműve legértékesebb darabjával, a Bánk bánnal lépett a közönség elé. Katona József történelmi drámájának éppúgy nincs párja a magyar irodalomban, mint Erkel operájának a magyar történelmi dalművek sorában. A mű librettóját Egressy Béni írta, aki 1851 első felében meghalt, nem ismert, hogy mikor adta át Erkelnek a szöveget, az eredeti partitúra bejegyzései szerint a zeneszerző 1860. október 30-án fejezte be az opera hangszerelését.


A műnek különös időszerűséget adott az elnyomatás legsötétebb éveit követő és akkor még alig enyhülő abszolutizmus. A Bánk bánt 1861. március 9-én hatalmas sikerrel mutatták be, a nézők lelkesedése, a szerző ünneplése politikai demonstrációval ért fel. Zenetörténeti szempontból az opera összefoglaló mű, a korai magyar operairodalom betetőzése, a verbunkost túl nem szárnyalható magaslatra emelte. A hangszerelés jelentős részében segítőtársakat vett igénybe. Erkel Gyula és Sándor, valamint két ismeretlen személy kézírása a hangszerelt oldalak több mint ötven százalékában kimutatható. Az első felvonás balettbetétje (talán a csárdás kivételével) csaknem bizonyosan Erkel Sándor műve. Az opera erénye a kiváló hangulatteremtés, a színes, sokrétű hangszerelés.

Tovább>>>>

135 éve kezdte meg működését a Magyar Távirati Iroda (MTI)

135 éve, 1881. március 3-án kezdte meg működését a Magyar Távirati Iroda (MTI).

Maszák Hugó és Egyesy Géza 1880. november 23-án beadvánnyal fordult Tisza Kálmán miniszterelnökhöz, díjmentességet kérve felállítandó magyar távirati irodájuk táviratai számára, a kormány a kérést 1880. december 28-án teljesítette. Az MTI 1881. március 3-án kezdte meg - magánvállalkozásban - a hírkiadást Budapesten.

A Magyar Távirati Iroda körtelefon-
vevőberendezése.
Budapest, 1930-as évek
MTI Fotó: Csépány Sándor

A magyarországi sajtó addig onnan vette a híreket, ahonnan tudta, gyakran egymástól másolták az értesüléseket, ezért jelentős változásnak számított, hogy 1882-től a miniszterelnökség közreműködésével az MTI félhivatalos híriroda lett. Bánffy Dezső miniszterelnök 1898 júliusában Radó Sámuel újságírót bízta meg a Magyar Távirati Iroda vezetésével, aki megvette Maszáktól és Egyesytől az MTI-t, majd húsz évig tulajdonosként és főszerkesztőként vezette az intézményt. Az 1918-as polgári demokratikus forradalom utána Károlyi-kormány államosította az MTI-t, amely a Tanácsköztársaságnak is hivatalos hírügynöksége volt.
1920. augusztus 17-én Horthy Miklós kormányzó közvetlen munkatársa, Kozma Miklós százados lett az MTI vezetője, aki részvénytársasággá szervezte át a hírügynökséget. Az 1921. április 28-án megalakult Magyar Távirati Iroda Rt. a kormány félhivatalos hírügynöksége lett, s állami monopóliumot kapott a Magyar Rádió, a Magyar Hirdető és a Magyar Filmiroda működtetésére, amivel jelentős médiabirodalom épült ki.

Tovább>>>>

Victor Fleming - Oscar-díjas amerikai rendező

Victor Fleming  Oscar-díjas amerikai rendező.

127 éve, ezen a napon (1889. február 23.) született Victor Fleming a kaliforniai Pasadenaban. Az első világháborúban fotósként szolgált, Versailles-ban Thomas Woodrow Wilson elnök vezető fényképésze is volt.

Victor Fleming

Közel ötven filmet rendezett, a legismertebb munkái az Óz, a csodák csodája és az Elfújta a szél. A filmiparban betöltött szerepének köszönhetően csillagja megtalálható a Hollywood Walk of Fame-en.

Hollywoodban segédoperatőrként, majd operatőrként kezdett el dolgozni olyan rendezők mellett, mint D. W. Griffith. Első filmjét 1919-ben rendezte első filmjét When the Clouds Roll by címmel. A későbbiekben számos némafilmet készített, gyakran Douglas Fairbanksszel a főszerepben.

1932-ben csatlakozott a Metro-Goldwyn-Mayer stúdióhoz, ahol olyan kasszasikerek fűződtek a nevéhez, mint a Vérvörös homok, A kincses sziget vagy a Bátor kapitányok. Két leghíresebb munkája az Óz, a csodák csodája és az Elfújta a szél. Az utóbbiért Oscar-díjjal is kitüntették legjobb rendezői kategóriában.

Óz a csodák csodája

1941-ben megrendeze a Dr. Jekyll és Mr. Hyde-ot Spencer Tracyvel a főszerepben, de a film nem közelítette meg Rouben Mamoulian tíz évvel előtti verziójának sikerét. Egy évvel később elkészítette a Kedves csirkefogókat John Steinbeck regényéből szintén Tracy, és Hedy Lamarr főszereplésével.

1949-ben, röviddel azután, hogy befejezte a Szent Johannát Ingrid Bergmannal, Fleming váratlanul meghalt szívinfarktusban. Utolsó filmje a vegyes fogadtatások ellenére, hét Oscar jelölésből két díjat nyert meg.

Forrás: Wikipédia