Maszák Hugó és Egyesy Géza 1880. november 23-án beadvánnyal fordult Tisza Kálmán miniszterelnökhöz, díjmentességet kérve felállítandó magyar távirati irodájuk táviratai számára, a kormány a kérést 1880. december 28-án teljesítette. Az MTI 1881. március 3-án kezdte meg - magánvállalkozásban - a hírkiadást Budapesten.
 |
| A Magyar Távirati Iroda körtelefon- vevőberendezése. Budapest, 1930-as évek MTI Fotó: Csépány Sándor |
A magyarországi sajtó addig onnan vette a híreket, ahonnan tudta, gyakran egymástól másolták az értesüléseket, ezért jelentős változásnak számított, hogy 1882-től a miniszterelnökség közreműködésével az MTI félhivatalos híriroda lett. Bánffy Dezső miniszterelnök 1898 júliusában Radó Sámuel újságírót bízta meg a Magyar Távirati Iroda vezetésével, aki megvette Maszáktól és Egyesytől az MTI-t, majd húsz évig tulajdonosként és főszerkesztőként vezette az intézményt. Az 1918-as polgári demokratikus forradalom utána Károlyi-kormány államosította az MTI-t, amely a Tanácsköztársaságnak is hivatalos hírügynöksége volt.
1920. augusztus 17-én Horthy Miklós kormányzó közvetlen munkatársa, Kozma Miklós százados lett az MTI vezetője, aki részvénytársasággá szervezte át a hírügynökséget. Az 1921. április 28-án megalakult Magyar Távirati Iroda Rt. a kormány félhivatalos hírügynöksége lett, s állami monopóliumot kapott a Magyar Rádió, a Magyar Hirdető és a Magyar Filmiroda működtetésére, amivel jelentős médiabirodalom épült ki.
Tovább>>>>
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése