Meglepő halálozási okokról tudósítanak az anyakönyvek

Érdekes következtetések vonhatóak le az adott kor halálozási körülményeiről és házasodási szokásairól a lakosság adatait legjobban lefedő anyakönyvekből - mondta el rádiónkban Berkes József, a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa, aki a névadási szokásokról és az anyakönyvkutatás buktatóiról is beszélt. A hely- és tudománytörténeti kutatások fontos forrása lehet az a készülő adatbázis is, amely a történelmi Magyarország lakóinak fennmaradt személyi adatait fogná egybe – közölte Szögi László, az ELTE Egyetemi Levéltár igazgatója. 

Az anyakönyvek fedik le legjobban a lakosság adatait. A legelterjedtebb ilyen jellegű dokumentumokból emellett a legkevesebb szakértelemmel a legtöbb genealógiai adatot lehet kinyomozni. A Rádió Orient műsorában Berkes József elmondta, az anyakönyvek egyidősek a kereszténységgel. A keresztényüldözés időszaka végén az egységes Római Birodalom nyugati felében az őskeresztények az élők listáit állították össze. A keleti egyházrészben pedig a misék végén könyörgéseket olvastak fel listákról a mártírokért, majd később az összes elhunytért. Az anyakönyvezés e gyökerei feledésbe merültek, a 12-14. századig senki sem foglalkozott a kérdéssel – magyarázta a Magyar Országos Levéltár főlevéltárosa.  Tovább ->->