Circulation című folyóiratban közzétett tanulmány szerzői azt találták, hogy a közönségesnél 4,72 százalékkal több glutaminsavat fogyasztók körében 1,5-3,0 higanymilliméterrel alacsonyabb átlagos szisztolés vérnyomás volt mérhető. A diasztolés vérnyomásérték ebben a csoportban 1,0-1,6 higanymilliméterrel maradt alatta a kevesebb glutaminsavat fogyasztók megfelelő értékének. A szisztolés vérnyomás annak a nyomásértéknek felel meg, amely a szív összehúzódásakor alakul ki az ütőerekben, míg a diasztolés értékre a szívdobbanások közötti szünetben esik vissza a vérnyomás.
Az egyén szemszögéből ez a különbség csekélynek tűnik, a teljes népesség szintjén viszont már a vérnyomás átlagos értékének ilyen kismértékű csökkenése is komoly jelentőséggel bírhat - hívja fel a figyelmet a vizsgálatot irányító nyugalmazott orvosprofesszor, Dr. Jeremiah Stamler. "Az eddigi becslések szerint, ha a népesség átlagos szisztolés vérnyomásértékét 2 Hgmm-rel lejjebb szorítjuk, akkor a stroke-ból eredő halálozások 6 százalékos csökkenését és a koszorúér-betegségből eredő halálozások 4 százalékos csökkenését idézhetnénk elő" - támasztja alá állítását szakértői adatokkal a Chicago-i Northwestern Egyetem orvostudományi karán megelőző orvoslást oktató Stamler "Az Amerikai Szívgyógyászati Társaság legfrissebb statisztikáit figyelembe véve a stroke-os halálesetek 6%-ának kiküszöbölésével több mint 8 600, a koszorúér-betegség okozta halálesetek 4%-ának megelőzésével pedig közelítőleg 17 800 életet menthetnénk meg évente, csak az Egyesült Államokban.
Legjobban a megfelelő étrenddel védekezhetünk a magasvérnyomás ellen.
A magasvérnyomás a szív- és érrendszeri megbetegedések egyik fő kockázati tényezője, a vérnyomás pedig rendszerint nő az életkor előrehaladtával. Ez az emelkedés már igen hamar, az élet negyedik évtizedének derekán megkezdődik, ezért a 35 éves és annál idősebb amerikaiak többsége magasvérnyomás-beteg, vagy legalábbis a határán van annak" - emlékeztet Stamler. "Az egyik legjelentősebb közegészségügyi problémával állunk tehát szemben, mely ellen a régóta alkalmazott stratégia - a már kialakult állapot felismerése és gyógyszeres kezelése - hatástalannak bizonyult. Klinikai szempontból persze eredményes ez a megközelítés, de hosszú távon nem képes gátat vetni a népbetegség terjedésének.
Stamler azt vallja, hogy a magasvérnyomás-betegség megelőzésére az egyetlen, valóban hosszútávú megoldás az életmód és a szokások megfelelő módosítása. Ennek a stratégiának része a testsúly kordában tartása, a zöldségekben és gyümölcsökben gazdag táplálkozás, valamint a rendszeres testmozgás. A professzor korábbi tanulmányában például már meggyőzően bizonyította, hogy egy rossz táplálkozási szokás - a túlzott sófogyasztás - miként járul hozzá a magasvérnyomás kialakulásához.
A mostani tanulmány a táplálkozással bevitt aminosavak hatását vizsgálta. Az aminosavak a fehérjék építőkövei, és közöttük a glutaminsav az egyik legközönségesebb: a növényi fehérjék csaknem egynegyedét (23%-át) és az állati fehérjék szűk ötödét (18%-át) adja. A kutatók egy nemzetközi felmérés, a makro- és mikrotápanyagok, valamint a vérnyomás kapcsolatát kereső INTERMAP http://www.nature.com/jhh/intermap.html adatait elemezték. A vizsgált populáció Kína, Japán, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok összesen 4 680, 40 éves és annál idősebb városi és vidéki lakosát foglalta magában. Az INTERMAP egy népességszintű kutatási program, amelynek célja annak tisztázása, hogy milyen szerepet töltenek be a legkülönbözőbb tápanyagok a közép- és időskorúakra jellemző kedvezőtlen vérnyomási mintázatok kialakulásában. A résztvevőknél nyolc alkalommal történt vérnyomásmérés és négy alkalommal töltöttek ki étkezési szokásaikat felmérő tesztet, ezen kívül két alkalommal vetették alá magukat 24 órás vizeletgyűjtésnek.
Stamlerék és mások korábbi eredményei már utaltak arra, hogy a több növényi fehérjét fogyasztóknak átlagosan alacsonyabb a vérnyomása, de a glutaminsav-bevitel és a vérnyomás kapcsolatát előttük még senki sem elemezte. A növényi fehérje gazdag forrásai a bab, a teljes kiőrlésű gabonakészítmények - például a hántolatlan rizs, valamint a teljes kiőrlésű búzából készült tésztafélék és kenyerek - továbbá a tofu és a hasonló, szójaalapú termékek. A tésztakészítéshez használt durumbúza is sok értékes növényi fehérjét tartalmaz.
Az étrendkiegészítőkre nem vonatkoznak az eredmények.
Stamler megjegyezte: eredményeik nem a glutaminsav-tartalmú étrendkiegészítőkre vonatkoznak, és ami mellett kardoskodnak, az a magasvérnyomás-betegség megelőzése és leküzdése az étkezési szokások javításán keresztül, nem pedig újabb tabletták bekapkodásával. A professzor úgy véli, hogy az INTERMAP tanulmány most már molekuláris szinten is alátámasztja az NIH, az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézete által kidolgozott magasvérnyomás-ellenes étrend, a DASH http://dashdiet.org/ hatékonyságát (a DASH mozaikszó az angol Dietary Approaches to Stop Hypertension összevonásából ered - magyarul: "Állítsuk meg étrendünkkel a magas vérnyomást!"). Ebben az étrendben meghatározó szerepet tölt be a sok gyümölcs és zöldség, az alacsony zsírtartalmú és zsírmentes tejtermékek, a teljes kiőrlésű gabonák, a baromfihús, továbbá az olajos magvak és a babfélék fogyasztása.A DASH étrend tulajdonképpen egyfajta mediterrán étkezési stílus a 21. század igényeihez igazítva. Figyelembe vették például az alacsony sóbevitelt is, a hagyományos mediterrán koszt további módosításaival pedig olyan tápanyagok is bekerültek az étrendbe, amelyek hasznosak a magasvérnyomás megelőzése és leküzdése szempontjából" - foglalta össze Stamler. A kutató hangsúlyozta: noha jelenlegi tanulmányukban csak egyetlen összetevő, a glutaminsav hatásával foglalkoztak kiemelten, az étrend maga egészében is szolgálja a keringés egészségét, és nem emelhető ki belőle egyetlen "csodakomponens" sem, ami helyettesíthetné a teljes diétát.
Milyen előnyökkel jár a mediterrán táplálkozás?: A mediterrán étrend a II. világháborút követően került az érdeklődés központjába. Tanulmányokat végeztek több mediterrán országban is, ezek közül elsősorban Görögországban. A vizsgálatok eredményeiből egyértelműen azt a következtetést vonták le, hogy a mediterrán étrend szerepet játszik az immunrendszer erősítésében, csökkenti a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát, összetételében pedig nagymértékben követi az egészséges táplálkozási ajánlások irányelveit. Rovatunk dietetikus szakértőjenek összefoglalója.
[origo] egészség
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése